Gera Béla Miklós festőművész

2020.02.01

Gera Béla Miklós festőművész Üllő ismert és elismert művésze. Aktívan részt vesz a város közösségi életében - kiállításokat szervez, a gerArt festő stúdió vezetőjeként nagy népszerűségnek örvendő festő szakköröket tart, ahol vegyes korosztályú emberek képviseltetik magukat.

- Mi volt az, ami számodra a Fordulatot hozta, hogy a festészet irányába indulj el?

- Egy szóval? A Gödör. A Gödör aljára érkezés előtt egy kiegyensúlyozott, stabil életet éltem. Úgy hittem, mindenre képes vagyok, nincsenek akadályok, betegségek, csak egy folyamatosan felfelé ívelő életút. Nem láttam a végét, de nem is érdekelt.
Különböző kiadókban dolgoztam - ez egyfajta alkotói munka volt -, életvezetési/lelki tanácsadással is foglalkoztam, volt pénzem, autóm, barátnőm, barátaim, egészségem.
De egyszer csak valamiért minden elszállt. Nem egyszerre, de folyamatosan. Ezzel együtt a magabiztosságom is. Zavarodottságom, értetlenségem kétségbeesésbe fordult, majd letargiába... és ültem a Gödör alján. A "nagyságból" a porszemnyibe kerültem - évek teltek el nagyjából vegetálás szintjén. De mindig megtalált egy visszatérő gondolat. Nem tudtam vele mit kezdeni, hisz nem láttam az eszközöket, a hogyanokat. Ez a gondolat a következő volt: "Valósítsd meg a gyermekkori álmodat!"

- Miről álmodtál gyermekkorodban?

- Arról, hogy festőművész leszek. A kérdésem önmagam felé az volt, hogy így 50 felé közeledve mégis hogyan tegyem ezt? Hisz nekem munka kell, amiből meg tudok élni. Nem álmok, nem olyan tevékenység, ami csak viszi a pénzt (amit addig még meg sem kerestem). Azt hiszem, az áttörést az hozta, hogy ezeket a sztereotípiákat tudatosan elvetettem, és minden pénzem abba "öltem", hogy egy festőművészhez járjak festészetet tanulni. 50 éves lettem. Mindent elhagytam - eleinte a sors, majd később már önmagam által. Idetartoztak azok a félelmek is, hogy "én erre nem vagyok képes", hogy "ebből nem lehet megélni", hogy "engem mindenki elhagyott", hogy "mindent rosszul csinálok". Amikor ezek mögöttem maradtak, elérkezett a csodák ideje.

- Vagyis jelentős belső változásokat éltél meg az Utad során.

- Igen, a kulcs a magammal szembeni fenntartások átalakítása, elhagyása volt. Nem azon agyaltam, hogy mi mindent nem tudok megcsinálni, hanem arra koncentráltam, hogy mi mindent akarok elérni. Sosem volt gyermekem - ami nagyon fájt mindig is -, de ebben az új érában sok gyermekem lett. Heti rendszerességgel tanítom őket, s talán nem egészen olyan, mintha vér szerintiek lennének, mégis annyi szeretetet kapok tőlük, ami nagyon sok régi dolgot felülír bennem. Elmondhatom ezt a barátaimról is.
Ahogy megváltozott a gondolkodásom, megváltozott az életem is.

- Mit tartasz jelenleg igazán fontosnak, amikor döntéseket hozol?

- A döntéseimet meghozom és meglépem, de ezt azért teszem, mert jó érzéssel tölt el. Igyekszem nem a kényszerűség mentén haladni, hanem a "jól vagyok" mentén. Ha egy irányt ki kell jelölnöm, akkor nem úgy vizsgálom, hogy "nekem jó-e", hanem úgy, hogy "nekünk legyen jó". "Nekünk": azok akik mellém kerülnek az életemben. Barátok, tanítványok stb. Közösségben gondolkodom elsősorban, és nem egyénben. Hogy ez jó-e? Hiszem, hogy igen. Igazolja ezt a sok mosoly, közös öröm.

- Mi lenne az az Üzenet, amit a legfontosabbnak érzel, és átadnál másoknak?

- Talán túl speciálisnak tűnik, de értsük általában az életre: ha megszólal benned egy hang, hogy "Te nem tudsz festeni" - akkor csak fess nyugodtan tovább, és a hang el fog hallgatni. (Vincent van Gogh) Azt hiszem, ez tökéletes életfilozófiának vagy akár üzenetnek is.

Gera Béla Miklós festőművész további alkotásait itt találod, s közösségi oldalán tevékenységét is figyelemmel követheted: 

www.facebook.com/bela.gera

Gera Művek: 
www.facebook.com/pg/Gera-M%C5%B1vek-372099906260321/photos/?tab=album&album_id=372143152922663

- Tudd, hogy számítasz, Tudd, hogy fontos vagy! -