Ez NEM az a játék...

2020.08.15

Rosszul van. Egyre rosszabbul van.
Fáj mindene, már járni alig tud.
Hőemelkedés - 37 Celsius-fok.
Az étel két napja nem marad meg benne.

Konok. "Nem kell orvos".

- Nem tudja, mit beszél, értelmetlen mondatokat mond - írja a Tizenéves.

- Ez nem játék, hívd ki a mentőket!

- Azt mondja, neki nem kell mentő.

Mintha javulna az állapota, de mégsem. Nem tudja, mit beszél.

-  Hívj mentőt!

- Nem akarja, hogy mentőt hívjak.

- Akkor kérdezd meg tőle, hogy hajlandó-e magától beleegyezni, vagy kihívjam én a beleegyezése nélkül. (Csak hogy később tiszta tudattal eldönthesse, akar-e élni az élethez való jogával vagy sem.)

Nem akar mentőt.

Tizenéves hívja a 104-et, nem veszik fel. Kéri, hívjam én.
Infók a kézben, név, telefonszám, életkor... a 104 azonnal kapcsol, túlvégen a központos hölgy kedves. Átkapcsol a közvetlen mentős kollégához. A mentős hölgy kedves. Infókat átvesz. Két perc múlva hívja is a Tizenévest, majd a telefon a Beteg kezében.

Ő nem kér mentőt.

A mentős hölgy kedves. Ha mentőt nem kér, továbbítja a helyi ügyeletnek a problémát. Öt perc múlva az ügyeletes hölgy hív. Mondom neki, a Betegnek szívproblémája is van és diabéteszes, injekciózza magát. Kérdezi, mennyi volt a vércukorszintje. Mondom, sajnos ezt nem tudom. Öt percen belül az ügyeletes hölgy már a Beteggel beszél.
Küldenek orvost.

Orvos hamar megérkezik. Beteg elmeséli neki, hogy két napja nem adta be magának az inzulint, mert... és a gyógyszereit sem vette be, mert kihányta őket.
Vércukorszint-mérés - eredmény: 25.
Küldenek mentőautót.
Beteg 22-es vércukorszinttel a kórházban landol.

A Tizenéves fellélegzik.
Én vele együtt fel.

Kérdések öntenek el, és tények.
Hogy tényleg értjük-e, meddig játszhatunk? Az Élettel.
És tényleg megértettük-e, meddig választhatjuk a jogot az Élethez.
És játszunk-e dafke-kihívó módon a Határral, ameddig MÉG választhatunk?

Vagy az Erőnek tűnő Konokságtól vezetetten inkább ragaszkodunk az elvakult elveinkhez, amelyek nyomán, talán tudattalanul, mégis lemondunk a Jogról? Megfosztva ezzel a Szeretteket attól, hogy még földi időt tölthessünk velük. És magunkat attól, hogy örülhessünk az életünknek, vagy ha eddig nem tettük, akkor elkezdjünk örülni tanulni annak, hogy élünk, létezünk, szeretünk és szeretnek minket. 
És hogy ölelhetünk. Mert test nélkül... ez elég nehezen fog menni...

- Ragyogd be a Most-odat, mert MÉG teheted... -

/Kép forrása: www.pexels.com/